Drága fele-, és teljesen barátaink!
Minden történetnek vége szakad egyszer – a PieOnEar zenekar története például pont most érkezik a végéhez.
Szomorú dolog ez, persze, mindannyiunknak, akik ezt a zenekart csináltuk valaha: zenéltünk, dalt írtunk, koncerteket adtunk, klipeket forgattunk, üvöltözünk a próbateremben, egymás nyakába borultunk a kocsmában és lelkesen toltuk előre ezt kicsi szekeret.
Szomorú dolog ez, mert számtalan olyan emlék, sztori köt minket össze, fűz ehhez a bandához, amik nagyon erős látható és láthatatlan kapcsokat fontak a tagok közé. A turnék, a fesztiválok, a klubbulik, a nagy szórakozások, a stúdió-melók mind olyan erővel kapcsolnak minket össze, ami alapján azt is mondhatnánk: valahol testvérek lettünk.
Egy zenekarban lenni, kicsit olyan mint egy burokban létezni. Az ügy, a minőség és a siker közös akarása olyan erős külső falat von a csapat köré, hogy képes szinte minden külső körülményt feledtetni: az otthoni bajokat, a kevés pénzt, a hülye csajt, a rossz melót – mert amikor játszunk, csak a zene van.
De ahogyan a szerelmek – mert azok is ilyesmi burkok persze – ez is ki tud egy idő után hűlni. Valahogy erre a pontra érkezett most a zenekar is és úgy a helyes, ha a vége legalább olyan szép, mint az eleje. És minthogy ugye egy zenekar összeállásakor nem tartanak lagzit, hát legalább táncoljunk a halotti toron (a képet Robert Smithtől kölcsönöztem: “dancing at the funeral party”): legyen a búcsúkoncert nagy mulatság.
Elkispálosodtunk mondhatnánk, de nem.
Viszont így gondoltuk ki, hogy összehozunk egy olyan bulit, ahol fellép mindenki, aki rövidebb-hosszabb ideig tagja, vagy részese volt a zenekar életének. Itt lesz Horváth Csabi, aki a PieOnEar elődzenekarának a Nazca-nak volt énekese, Bacsó Krisz, aki öt hosszú évig szorongatta nálunk a mikrofonállványt, Vassi, a zenekar alapítóhármasának tagja, szintén öt évig zenésztárs, Csáki Peti, aki csak nemrégiben mondott nekünk búcsút, sőt még Szvoboda Balázs is, aki ugyan sosem énekelt hivatalosan a zenekarban, de egy ideig úgy volt, hogy fog, sőt az első néhány dal írásában még közreműködött, bár sokat nem segített. És itt lesz persze a zenekar szintén majdnem tagja, egy ideje állandó featelője, Mike Shinoda magyar hangja, Oláh Szabi (aka kju:), aki szintén beugrik majd egy két dal erejéig.
És hogy mi lesz a repertoár? Hát sok-sok régi és új dal, nagy kedvencek, alig hallott ritkaság is, kedvenc feldolgozások, meg nagy sing-along – reméljük. Továbbá sör, diszkó, lámpa meg csaj.
Úgyhogy gyertek, csak gyertek, utolsó az esély.
Miskolc, Rocktoberfest, szombat, Piros Rocky, 21:00
Szeretettel:
Bye-ByeOnEar
.jpg)
