PieOnEar

Ez a blog a PieOnEar zenekar blogja. Itt van minden, amit a zenekarról tudni lehet, vagy kell, vagy esteleg érdemes. Vagy nem. Beszámolók, élmények, vélemények, személyes okoskodások, osztások, miazmás. Jó olvasást és beleszólást kívánnak a pionírok!

Friss topikok

Linkblog

HTML

búcsúkoncert - avagy minden elmúlik egyszer

2010.10.04. 10:56 | POE | Szólj hozzá!

Drága fele-, és teljesen barátaink!

 

Minden történetnek vége szakad egyszer – a PieOnEar zenekar története például pont most érkezik a végéhez.

 

Szomorú dolog ez, persze, mindannyiunknak, akik ezt a zenekart csináltuk valaha: zenéltünk, dalt írtunk, koncerteket adtunk, klipeket forgattunk, üvöltözünk a próbateremben, egymás nyakába borultunk a kocsmában és lelkesen toltuk előre ezt kicsi szekeret.

Szomorú dolog ez, mert számtalan olyan emlék, sztori köt minket össze, fűz ehhez a bandához, amik nagyon erős látható és láthatatlan kapcsokat fontak a tagok közé. A turnék, a fesztiválok, a klubbulik, a nagy szórakozások, a stúdió-melók mind olyan erővel kapcsolnak minket össze, ami alapján azt is mondhatnánk: valahol testvérek lettünk.

 

Egy zenekarban lenni, kicsit olyan mint egy burokban létezni. Az ügy, a minőség és a siker közös akarása olyan erős külső falat von a csapat köré, hogy képes szinte minden külső körülményt feledtetni: az otthoni bajokat, a kevés pénzt, a hülye csajt, a rossz melót – mert amikor játszunk, csak a zene van.

 

De ahogyan a szerelmek – mert azok is ilyesmi burkok persze – ez is ki tud egy idő után hűlni. Valahogy erre a pontra érkezett most a zenekar is és úgy a helyes, ha a vége legalább olyan szép, mint az eleje. És minthogy ugye egy zenekar összeállásakor nem tartanak lagzit, hát legalább táncoljunk a halotti toron (a képet Robert Smithtől kölcsönöztem: “dancing at the funeral party”): legyen a búcsúkoncert nagy mulatság.

 

Elkispálosodtunk mondhatnánk, de nem.

 

Viszont így gondoltuk ki, hogy összehozunk egy olyan bulit, ahol fellép mindenki, aki rövidebb-hosszabb ideig tagja, vagy részese volt a zenekar életének. Itt lesz Horváth Csabi, aki a PieOnEar elődzenekarának a Nazca-nak volt énekese, Bacsó Krisz, aki öt hosszú évig szorongatta nálunk a mikrofonállványt, Vassi, a zenekar alapítóhármasának tagja, szintén öt évig zenésztárs, Csáki Peti, aki csak nemrégiben mondott nekünk búcsút, sőt még Szvoboda Balázs is, aki ugyan sosem énekelt hivatalosan a zenekarban, de egy ideig úgy volt, hogy fog, sőt az első néhány dal írásában még közreműködött, bár sokat nem segített. És itt lesz persze a zenekar szintén majdnem tagja, egy ideje állandó featelője, Mike Shinoda magyar hangja, Oláh Szabi (aka kju:), aki szintén beugrik majd egy két dal erejéig.

 

És hogy mi lesz a repertoár? Hát sok-sok régi és új dal, nagy kedvencek, alig hallott ritkaság is, kedvenc feldolgozások, meg nagy sing-along – reméljük. Továbbá sör, diszkó, lámpa meg csaj.

 

Úgyhogy gyertek, csak gyertek, utolsó az esély.

Miskolc, Rocktoberfest, szombat, Piros Rocky, 21:00

 

Szeretettel:

 

Bye-ByeOnEar

 

PieOnEar - LIVE Budapest Vadvirág táncház

2010.09.21. 09:07 | POE | Szólj hozzá!

 GYERTEK SZÉPEN!!!!

 

 

PieOnEar - Bad Romance (Lady Gaga cover) klip premier

2010.05.28. 09:23 | POE | 3 komment

Szevasztok jeeee ö!

 

Eljött ez a nap is, végre bemutatjuk azt a klipet, ameylet március 20-án forgattunk Miskolcon a Manana klubban sok barátunk jó hangulatú társaságában. Nagyon örülünk, hogy ez a pillanat is eljött és még inkább örülünk, hogy ezt megoszthatjuk veletek.

A PieOnEar zenekarról a koncertekre, fesztiválokra járók egy része bizonyára tudja, hogy őszintén nagy rajongója és csodálója Lady Gaga művésznőnek és sokszor tűzzük műsorra egy-egy dalát, keményebb és akusztikus változatban is. Innen jött hát az ötlet, hogy ha már ezt ilyen szívesen csináljuk, miért ne lőjünk hozzá egy kellemes, szórakozós videót.

A klipnek nincsen mondanivalója, tán csak annyi, hogy vigyázz milyen társaságban szórakozol, mert meglehet, hogy rosszul ébredsz, vagy mégsem.

A klip elkészítéséért köszönet illeti a stábot:

drazsé (Majoros Zsolt), dáci (Kárpáti Dávid), doboslewy (Radeczky Levente) és a Sunny Studio összes tagja.

Mindenkinek köszönjük, aki ott volt, velünk szórakozott és arcát adta a bulihoz.

A klipben néhány snitt erejéig feltűnik dj Suta (Batta Róbert, Magyarország), élő magyar elektro-legendánk, akinek nagyon köszönjük a special appearenece-t. A forgatás közben a holtponton sokszor billentett át minket tomazo (Szathmáry Tamás) profizmusa, akinek szintén nagy köszönet jár.

Végül de nem utolsó sorban itt van a mi két (hosszú) lábon járó Bad Romance-ünk Sverla Anna, akit rá tudtunk venni arra, hogy egy ilyen mókához adja a nevét, de láthatóan jól szórakozott, úgyhogy nem bánja - ezt tudjuk, mert mondta.

Most már nem szopkodunk senkit tovább, ha valakit kihagytam, az majd szól és még beleírom.

És most nincs más hátra, mint hogy "Kedves nézőink, nézzük!"

 

 

"Találkozunk valahol, valamikor" /Colorado zenekar, Kopasz Kutya/

Metallica @ Puskás Ferenc Stadion – szvobi szubjektív

2010.05.16. 20:04 | POE | 5 komment

 

 
Szóval mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy
  • aki nem akarja/tudja/képes magát jól érezni egy koncerten, az ne menjen oda.
  • aki nem képes tudomásul venni, hogy ez egy átlag 47 éves zenészekből álló, 29 éves, 9szeres Grammy-díjas, százmilliós lemezeladós zenekar 33. turnéjának kb 140. állomása (tehát ez nem egy egyedi , csak ide tervezett show) az meg ne írjon semmit, sehova.
 
A több 43000 ember meg érezze jól magát. Mi ebbe a 43000-be tartozunk.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Sajnos csak a Volbeat végére értünk be a stadionban, így a dánok produkciójáról nagy részben lemaradtunk, de a tény attól még tény marad: ez egy nagyon jó zenekar. Játszunk is tőlük egy dalt, de ez itt most nem a reklám helye.
Kábé félóra átszerelés és rövidke line- és soundcheck után végre felcsendült az Extacy of Gold, ezúttal egy filmrészlettel is megtámasztva – csak úgy futkosott a hátamon a hideg, mikor megláttam a jó öreg Eli Wallach vigyorgó pofáját. Öcsém ájfonján meg is van az a rész, amikor megy az intro, mi meg gajdoljuk mellé, hogy óóóóóóóó, de azt ide mégsem linkelem be, mert a maradék jóhírem is oda lenne.
Imádkoztam, hogy vagy Battery-vel, vagy Creeping Death-tel, vagy Blackened-del kezdjenek és végül is a Creeping Death nyert, gyorsan, kemény, feszesen, mint ahogy azt egy ilyen 27 éves dal megérdemli.  Ráztuk is a rőzsét rendesen- mrámint ráztuk volna, ha lettóa. De már senkinek nincs hosszú haja… Csak az öregség.
És ez az a pont, ahol be kell vallanom valamit: én péntek este rájöttem, hogy nekem a kedvenc Metallica dalom a For Whom The Bell Tolls. Nem tudom miért de valamiért nagyon benne van a szívem legmélyén. Jó, csak egy hangyafasznyival van mondjuk előrébb, mint a Harvester, vagy a House Jack Bulit, de előrébb van. És ez volt a második dal péntek este.
Nem mennék én részletesen végig a setlisten, mert semmi értelme, viszont egy dalra ki kell térnem: ez pedig a One. Balázs öcsém mellett ültem, (aki a koncert elején nyavajgott, hogy Lars szarul dobol ma este) és éppen magyaráztam neki, hogy na ezt figyeld gecaú, Lars a One-ra összeszedi magát és majd figyeljd a középrészt - a hajad leteszed; mikoris odaértünk az ominózus részhez és én tettem le a hajamat. Lars úgy játszotta azt a részt, mint amikor gét gitáros lemegy egy próbaterembe és az egyik úgy dönt, hogy majd ő dobolja ezt a nótát és nincs csak egy lábgép. Katyvasz-kovász-káosz és az embelmatikus rész teljes szétcseszése. Az egyetlen szerencse az volt, hogy megérkezet a két gitár meg a bőgő pontosan, és az végre helyretette a kovászkirályt, de egy ideig úgy röhögtünk, mint aki most szipókázott fel egy jó öreg szifonpatront.
 
Eztán visszahiggadtunk, mert jött a Master of Puppets, immáron CD minőségben és lehetett beleüvölteni a csillagos égbe, hogy indipessönpléj. Eztán megint elkezdtem nem érteni valamit, hogy ha valaki (Lars bátyó) ilyen példaszerűen kúrja el a One-t, akkor hogy bírta eljátszani ezt-e:
 
 
Merthogy ez jött.
De ezen szinte felesleges is volt töprengenünk, hiszen ment innentől a kötelező Nothnig Else, Enter Sandman párost kellett énekelni a slágerevők számára. Fura volt látni, hogy nem unják. Hazafelé beszéltük is, hogy amit a legjobb volt látni a koncerten, az a vén, széjjelvart Hetfield szeme, amin látszott, hogy örül, jól érzi magát 29 év után még mindig, és jó hogy ezt csinálhatja. Az látszik a szemén, hogy megtanulta becsülni a szerencséjét, a tehetségét, hogy elérte a céljait, elbukott, felállt és még mindig ennek élhet. Ez látszik a szemén.
Igen, ezért becsülöm.
A ráadásban még volt Helpless (ez alatt sörért meg jégerért voltam) Motorbreath, amit Szabival az igazi szövegén énekeltünk, miszerint: mutábret, szánönimala, aken ceki, enadövéj! mutábret, szánö dzsenifer… aken ceki eniadövéj. És így.
A búcsú – mint általában – a Seek And Destroy-ra volt, de ahogy elfigyelgettem ,ez a közönség már nem veszi be magát a városba, hogy a feszülteségét rendes koncert utáni romboláson vezesse le. De ez 2010-ben talán már nem is elvárható.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  
 
 
Az sajnos viszont elvárható lenne végre (és ez a mérges rész a postban), hogy próbáljuk meg a dolgokat helyén kezelni és itt elsősorban a szokásos magyar nyomorult fikagépezetre gondolok, amit egyszerűen már nem is tudok hová tenni.
Kínos, kellemetlen, destruktív. Viszont idéznék egy blogból (B-oldal, respekt) ami tökéletesen összefoglalja azt, amit a fikázódó kritikákat elolvasva éreztem: „mi magyarok lófaszt érdemlünk, nem legendákat és nem szórakoztatást.”
 
És ez bizony így van.
 
Évek óta gondolkodom már rajta, hogy nekünk magyaroknak mér nem jó semmi? Nekünk miért nem elég jó a forma-1, egy világszínvonalú és szintű show, nekünk miért nem jó egy magyar siker sem, miért kell mindenben a hibát keresni?  Honnan ez a nyomorult, irigy, frusztrált görcs?
 
Ezt mi neveljük magunkba valahogyan, nem is értem, hogyan. Semminek nem bírunk örülni rendesen, vagy csak simán jól érezni magunkat: mosolyogni a koncertről hazafelé, esetleg a metrókocsin elordítani, hogy searchiiing… hátha jön a szerelvény másik feléből egy rekedtes kórus, hogy seek and destroy, vagy nem is tudom.
 
Azon is töprengtem még, hogy a koncert (ami még egyszer leírom nagyon nagy élmény, nagy hangulat és nagyon jó buli volt) miért hagyhatott valakikben kívánni valót? Hát valószínűleg azért mert valami nagy újdonságot várt a koncerttől.
De könyörgöm, azt elvárni a Metallicától, hogy túl 100 millió eladott lemezen, 47 évesen fejtsék meg újra, meg újra a metál zenét – az egy nagy butaság. Nekik már nem ez a dolguk. Akik erre vágynak, azok hallgassanak Lamb of God-ot, Avenged Sevenfold-ot, Killswitch Engage-t, Protest The Hero-t, Five Finger Death Punch-ot, vagy Airbourne-t, vagy ízlés szerint, amit akarnak. Ők fejtenek.  
 
Ezek a fiúk meg már nem fognak megfejteni semmit sem. Megfejtették ők már a metálzenét legalább háromszor, begyűjtöttek mindent, amit be lehetett, letettek az asztalra mindent, amit le lehetett tenni és most ülnek a dicsőségben és a nagy jólétben, és turnéznak, mert szeretik. Néha csinálnak lemezt, de már azt is inkább csak azért, hogy legyen apropó egy következő turnéra és hogy eljuthassanak ide, hozzánk is például, a fikaföldre és letoljanak egy becsületes showt. És ha néha hibáznak? Hogy stílusos legyek: and So what? Ki nem szarja le?
 
Ők már tudják a feladatot: szórakoztatni a rajongókat. Ja, hogy most kibújt a szög a zsákból és nekem azért tetszett mert rajongó vagyok és elfogult? Igen. De a turnékat, koncerteket rajongóknak szervezik. Sok rajongónak nagy turnét, kevés rajongónak kicsit. A Metallicának pedig sok rajongója van, szerencsére.
 
 
Hogy a kritikus mit gondol, az meg így már mindegy is.

 

 

 

· 1 trackback

MEN csütörtök - PARTY SÁTOR !!!

2010.04.29. 15:49 | POE | Szólj hozzá!

Péntek este Factory! Haelo, POE, Dilemma (sk), SlowSonic

2010.02.03. 22:15 | POE | Szólj hozzá!

Ismét stúdió

2010.01.26. 16:40 | POE | Szólj hozzá!

 

Szevasztok, jee.

 

Énekesválátás után a zenekar abban a helyzetben találta magát, hogy újra fel kell venni az összes éneksávot és az összes vokálsávot is (kivéve, amiket P. és Szvob (én) énekelt).

Így hát beugrottunk Károly Tomi Hangart stúdiójába, hogy immáron a negyedik nekifutásra is rögzítsük ezt a - bizonyára elátkozott - lemezt. Annyira régen készül, hogy nocsak. Ez például abból is látszik, hogy találtunk egy olyan ProTools file-t, amely 2006-os dátummal jött létre. Hát ezen besírtunk.

Négy év.

Na jó ez így persze nem igaz, mert csak három év, de az is eléggé komoly dolog. Az alatt majd minden megváltozott körülöttünk. Tök érdekes visszagondolni. Mikor elkezdtük, még Vassi gitározott nálunk, Krisz énekelt, én Budapesten laktam és dohányoztam, nem volt gazdasági világválság, meg iPhone és H1N1 se nem. Mattheus volt a szövetségi kapitány, Bush meg az USA elnöke, szóval ezek ügyében mindenképp javult a helyzet... Aztán persze van, amiben romlott, de ezt hagyjuk is.

Inkább vissza a stúdióba.

Szóval megint bementünk a stúdióba és megkezdtük a dalok újraénekelését, ami meglepően gyorsan haladt, hála Csáki Peti felkészültségének és lelkesedésének, 5 nap alatt felkerült minden.

Pár napja megkezdődött a dalok újrakeverése az új énekekkel, elég jól is szól, alakulnak az arányok, meg minden, valószínűleg kevesebb énekeffektet használunk majd, mint korábban, ami talán nem is baj.

Szóval nekiestünk a keverésnek és ezzel egy időben el is kezdtük szervezni a tavaszi koncerteket.

Játszunk két bulit a Haelo zenekar társaságában: az elsőt mindjárt február 5-én a Factory Sport Arénában. Két zenekar társaságában toljuk majd: az egyik egy szlovák banda a Dilemma, a másik pedig Oláh Szabi barátunk egyelőre elkereszteletlen zenekara, amivel már egyszer játszottunk együtt a MEN-en és az kurva jó volt.

Szóval ezek mennek.

A többi buliról is küldünk majd értesítést hamarosan, elektronikusan.

 

Elveszett mackó-felső! Segítség...

2009.12.14. 14:38 | POE | Szólj hozzá!

Szevasztok, jee. Bajság van.

A szombat esti unplugged koncert után a Grizzly Music Pub-ban nyoma veszett a Haelo-s basszusgitáros pajtásunk (Urbán Tomi) Adidas Jamaica mackófelsőjének, amelyik kapucnis és kb. így néz ki:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha valaki véletlenül vette magához, az jelentkezzen a Haelo zenekar, vagy a PieOnEar zenekar valamelyik elérhetőségén és köszönjük neki szépen a becsületes megtalálást, továbbá egyedi ajándékokat helyezünk kilátásba.

Ha viszont valaki szándékosan vette magához és nem bánja meg vétkét, valamint nem adja vissza, azt meg úgy kiátkozzuk valami voodoo francnyavajával, hogy olyan kicsire megy össze a pöcse, mint egy szendvicsvirsli. Ha meg csaj volt, azt inkább nem is részletezzük, mert kultúrembernek nevelt minket anyánk. (Az anyánk nem ugyanaz, persze.)

Előre is köszönünk mindent!

a PieOnEar zenekar

Címkék: elveszett jamaica adidas haelo

dec 12. - Unplugged Grizzly a HAELO-val

2009.12.07. 13:51 | POE | Szólj hozzá!

Szevasztok, gyerekek!

Unplugged koncertre invitálunk most benneteket a Miskolci Est jóvoltából! Nem is szaporítanám tovább a szót:

December 12. 21:00

Grizzly

Haelo - PieOnEar unplugged

10 éves MiskolciEst - szülinap

Tömő.

Ingyen van. 

 lapzárta után érkezett:

 

 

 

 

 

 

Címkék: unplugged pieonear grizzly haelo

PieOnEar - Plastic Bitch - Haelo - 09.11.26.

2009.11.19. 13:50 | POE | 2 komment

Szevasztok, jejejjeee.

Noshát, eljött amiről beszéltem már korábban is: közös koncert, amire nagyon készülünk, mert ez lesz Csáki Pet* első élő bulija, úgyhogy nagyon várjuk, de sietek mert megyünk próbálni.

Szóval gyertek, mert lesz PieOnEar, Plastic Bitch, Haelo - November 26-án este 21:00-tól a Rockyban.

Meg fröccs és tömő.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Címkék: live november bitch plastic rockwell haelo rocky.

Történések azóta

2009.11.02. 18:00 | POE | 4 komment

Jónapot!

Aszondták nem írok ide és ebben igazuk van, legyenek is bárkik a szólók. Úgyhogy most írok egy összefoglalósat, azután, hogy utoljára írtam itt a blogon. Merthogy azóta egy jócsomó dolog történt a zenekar háza táján.
Ugye, hogy Krisztiánnal különváltak az útjaink, azt már beszéltük, de utána a zenekarnak még voltak élő megnyilvánulásai több helyen, mint például a zenekar három kedvenc fesztiválján: a GYÁR Fesztiválon, a KASZA Fesztiválon és az AZfeszten. Mindhárom buli atom volt, bár egyik sem volt könnyű:
·         a GYÁR-on a legendás három órás áramszünetet és a legendás Subscribe-ot követően álltunk színpadra, jó 4 óra késéssel, ahol a legendás PokerFace-t játszottuk Lady GaGa-tól. Többek között.
 

 
 
·         A KASZA-n szakadt az eső, ami minket ugyan nem zavart volna, de olyan pára lett a tornacsarnokban, hogy a tökünkön csorgott a víz. A közönség atom volt és nagyon jól megmozgattuk őket a Depiék előtt.
·         Nyírbátorban a hangosítással küzdöttünk és azzal, hogy délután négykor a népek valamiért nem akarták lebontani a sátrat. De ettől függetlenül jó hangulatú buli lett ott is, úgyhogy nagyon köszönjük, testvérek!
Eztán énekes kereséshez láttunk, ahogy ígértük, volt is meghallgatás, meg minden, és már úgy néz ki, hogy a végére is jutottunk, de erről majd később, de ugyanezen postban.

Megszületett mindezen közben az első PieOnEar-bébi,

és ebben a zenekart azóta BorsodChem-re cserélő alapító gitárosunk Vassi és b. neje Zsóka vállalt szerepet.

 

 

 

 

 

 

Ezt a feledhetetlen eseményt a zenekar Szvobi (én) lagziján ülte meg, ami egyrészt mértéktelen italozásba másrészt Rocktóberfesztre menésbe torkollott a lányszöktető PieOnEar + Vassi jóvoltából.

A kipihenés után újrakezdtük a próbákat, „reinventing the steel” jeligével és mint írtam, tartottunk énekes meghallgatást, és tulajdonképpen döntést hoztunk, amelyet mostan ismertetnék is. Ezúton.
Hallgattunk több embereket, de a legjobban mindannyiunknak Csáki Peti kolléga tetszett, akit meg is invitáltunk a zenekarba, sok próba és néhány buli erejéig, azzal a kikötéssel, hogy ha minden jól megy élőben is (továbbá nem csapja meg a gázsit, nem hány le a színpadról és nem fingik a turnébuszba), akkor rendes tag leszen belőle! Úgyhogy húzzál bele, öcsém! \m/
Ja, Csáki Peti meg ő:
 
 
Csáki Péter
iWiW ismerősök száma999
iWiW város, országMiskolc, Magyarország
NemFérfi
Életkor24
 
 
 
 
A rövid-, közép-, és hosszú távú tervek között egy késő őszi, téli közös turné szerepel a méltán népszerű és az áramszünetekkel legendásan rossz viszonyt ápoló Haelo társaságában,
de ha minden igaz, lesz közös buli a Plastic Bitch-csel is (2009 legrészegebb zenekara.hu) és unplugged-koncertünk (angolos kedvéért: anpladzsd, franciások kedvéért ünplüzsé) is lesz, ha minden rendben megy ismét a Grizzly-ben.
Ha még van dolog, jelentkezem.
 

 

Sajnos

2009.07.31. 14:18 | POE | Szólj hozzá!

Kedves érdeklődők, IstenhoztaKedves vendégeink, barátaink, munkások!


 
Sajnos hírt kell közölnünk, amelyet ezen a fórumon sajátúlag jelentünk be, úgyismint:
 
Hosszú, éjszakába és fröccsözésbe torkolló beszélgetések során arra a döntésre jutott a PieOnEar zenekar tagsága, hogy szétválnak útjaink Bacsó Krisztián énekessel, aki 2003-tól, szinte a kezdetektől volt a zenekar tagja.

 

A zenekar tiszteletben tartja Krisztián kérését, mely szerint a jövőben megjelenő anyagainkon nem használjuk az általa rögzített zenei állományokat, továbbá, azokat élőben, aláfestőként, vokálként sem prezentáljuk többé.
 
A PieOnEar zenekar a naptárban szereplő helyszíneken és időpontokban természetesen fellép, koncertjeit, előadásait megtartja, azok előtt és után a megszokott színvonalon szórakozik.
 
A zenekar innentől 5 taggal üzemel, de énekes keresés módszerével igyekszik majd betölteni Krisz helyét.
 
Aki kedvet érez magában az írjon az endanolnaknalatok@gmail.com címre és jelentkezzen. Fiúk lehetőleg hanganyagot küldjenek, lányoktól egész alakos (például fürdőruhás) fötőt várunk nagy szeretettel.
 
PieOnEar
 
Latyi, Nándi, Peti, Robi, Szvobi

· 1 trackback

Címkék: krisz koncert énekes krisztián poe élő sajnos keresünk pieonear távozás

GYÁR Fesztivál megint, újra, nem blöff, satöbbi.

2009.07.30. 05:31 | POE | Szólj hozzá!

Szevasztok, szevasztok, jejeje.

Idén is lesz GYÁR Fesztivál, erősebb, keményebb (29%-kal), érdekesebb, mint legutóbb; és vicces reklámjai vannak neki.
 
Kedves Nézőink, nézzük!
 
Ebben például Latyi a főszereplő, érted.
 

 Arról meg nem beszélve, hogy (álllítólag) vagy Guy Richie, vagy Dennis Farina, de legalábbis Avi kuzinunk mindenképp eljön a GYÁR fesztiválra. Csekk.

Aki hangban élvezné Török ///Jason Statham, magyar hangja Epres Attila/// hangját, az magára vessen, íme:
  
http://www.m30media.com/gyarfeszt/gyarfesztival3-radiospot-hoss zabb.mp3
http://www.m30media.com/gyarfeszt/gyarfesztival3-radiospot-rovi d.mp3


DE A LÉNYEG!
Jegyek:
napjegy - 1000 Ft, háromnapos bérlet 2500 Ft

Aki viszont BÉRLETET vásárol, az 1000 Ft értékű SZOLÁRIUM BÉRLETET nyer a Creole szolárium jóvoltából.

Programok:
http://www.gyarfesztival.hu/programok_1.php?ev=2009

AMÚGY MI, a PieOnEar zenekar, PÉNTEK ESTE JÁTSZUNK, A SUBSCRIBE UTÁN!!!!

Címkék: live reklám vicc koncert jason török fesztivál poén miskolc klip gyár blöff statham pieonear

Balaton MusicWave - a nagy kaland

2009.07.11. 11:00 | POE | 3 komment

 *Ötensön! Iwiw körüzenet formájában is ki szoktuk küldeni a blog friss posztjait, de az Iwiw nem szaggatja az istrángot, haogy hamar juttassa el az hozzátok. Ez a post például 2 hetet késett, mint Iwiw-klub körüzenet. Úgyhogy nem Mi buggyantunk meg teljesen, hogy egy régmúlt Sztorival traktálunk tikteket, hanem.

Hát gyerekek, ez beszarás volt. Komolyan.
Kaptunk egy meghívást a Balaton MusicWave fesztiválra, aminek nagyon örültünk, ráadásul egész jó időpontra. Felkészültünk a bulira, lepróbáltunk egy tök új programot, vártuk az izgalmas folytatást, dunántúl miazmás, meghát az örök fesztivál imádat.
Elindulunk Zánkára, megyünk, kb. Mályinál hív egy szám, sajna pont párhuzamosban vagyok, hívom vissza: semmi. Próbálom még párszor, semmi.
Füzesabony után egy csávó felveszi, kérdi ki vagyok. Mondom: szvobi a PieOn Ear-ből. Jajaja, mondja, a Balaton Music Wave miatt hívott – mondom, nem para, úton vagyunk már, ott leszünk délután három - négy között. Mondja, hogy nem ez a para. Beszart a buli, esik az eső. Mondom nebassz. Eső miatt vége a bulinak?! Eddig minden Szigeten esett ’95 óta, mióta járok, Hegyaljánál nagyobb dágványt még Isten nem látott a Földön - eső miatt vége?! Hát igen – mondja – nem sok az ember, és aki van, az is megy haza, mert szar az idő. Hát, hogy így ne menjünk. Nem lesz buli.
Letesszük a telefont, mondom a buszban a többieknek, hogy nem finom, nem lesz koncert, mert kifordultak a fesztiválosok, meg hogy szerintem itt valaki hülye, mert egy fesztivált pont úgy lehet jól tönkretenni, hogy lemondogatom a zenekarokat. Ülünk tanácstalanul a buszban, megyünk pest felé, mire Latyi meg Krisz mondják, hogy de ha nem is lesz buli má, akkor még Pestig menjünk fel, mert Krisz megy a csajához Szombathelyre, Latyiék meg nyaralni Siófokra.
Akkor menjünk Pestig. Felérünk, Hősök terén Latyiék kiszállnak,
valami haverekkel elmennek Siófokra, mi meg irány a KFC – szétevés, utána Krisz Keleti és megy Szombathelyre. Még a Hősök-terén hív egy csajszi a fesztiválról (az akivel a szerződéseket, meg az ilyen adminisztrációt intéztük), hogy igen, sajnos elmarad minden, nyugodtan menjünk haza, ez a hivatalos.
Elérünk a gödöllői Lukoil kútig, mondom a többieknek, hogy álljunk csak meg szépen orosz túrórudit venni, mert az odabasz.
Meg is állunk, toljuk a túrórudit, (fél hat van este), mikor csörög a telefon és hív Bódy Zotya (ex-Megawatt és Headbangers Ball főszerk., ez esetben a Balaton MusicWave programigazgatója), hogy na, mi a pina, merre vagyunk. Mondom Gödöllőn, esszük a túrórudit.
Mondja, hogy az van, hogy a fesztivál tulaja kirúgta a fesztivál izgatóját (vagyis én valami ilyesmit hámoztam ki) és most neki, mint programigazgatónak, az a feladata, hogy visszalapátolja a szart a lóba és mentse, ami menthető. Azaz, ombre, vissza tudnátok jönni, Zánkára játszani? Hang bennakad, mondom, most? Héttől játszanánk, hogy érnénk vissza? Mondja, hogy hát akkor ne héttől játsszunk, csak játsszunk, mert ez a volt igazgató csávó, bepánikolt reggel, lemondogatta a zenekarokat és van a fesztiválon egy maréknyi (1000 fő kb) nagyon lelkes közönség, aki meg kíváncsi a bulikra és azokat nem lehet cserbenhagyni.
Hát ebben egyetértettünk.
Mondta, visszahív és megmondja, mikor kell játszani. Többieket kérdezem, mi legyen, mire mondják, hogy oké, játszhatunk, csakhogy Krisz most pl. egy IC hátán, Győr érintésével úton van Szombathelyre. Hijj. Krisznek telefon, hogy tudsz lejutni. Válasz: sehogy. Fasza. Körtelefon, ki tud a Balatonról elmenni Krisztiánért, hogy este legyen buli? Nándi bácsival felváltva telefonálgatunk, hogy mi legyen. Hát, talán Latyiék, de az nem lesz valami gyors. Mentő ötlet: mondom, öcsém éppen megy Balatonfüredre szürcsölni a havereivel, meg a jenki biccsel, felhívom merre jár, noha már neki is jeleztük, hogy nem játszunk este. Mondja, hogy Veszprémnél, de elmegy Kriszért szívesen Szombathelyre, csak még le kell mennie Balatonfüredre mindenképp. Mondom, meg tud lenni az út ennyi idő alatt? Hát ő azt most így nem tudja, de mindent megtesz.
Akko jó, elindulunk vissza Zánkára a zenekarból P., Nándi, meg én. Magyarul félház.
Átszopódunk Budapesten, nemzetünk fővárosán, megyünk az M7-en lefelé, esik az eső, hideg, atomszar idő, de már nyugat felé látszik, hogy derül ki az ég. Öcsém hét körül jelez, hogy akkor ő Füredről elindul Szombathelyre Krisztánért. Mondom ez karcsú lesz, 21:20-tól 22:20 van játszás, előtte soundcheck, be is kell még jutni erre a helyszínre, nyomjad neki. Mondja, hogy ne basztassam, érti ő a feladatot, csak nem ismeri az utat és elég nagy a forgalom.
Mindezenközben Latyiék siófokon kimásznak a jakuzziból, Robiék lemondják a vacsorát és szadik össze magukat azt esti játszáshoz.
Mi a busszal közben leérünk a Zánkára (közben megcsodáltuk a Baltont Észak felől
 
– akarok ott házat), láttunk egy hatalmas vaddisznó kocát, hat kis malackájával, amitől konkrétan megéheztem.
Odaérünk passsátorhoz, ül ott egy csóka, mondja, hogy kik vagyunk, mondom, hogy a méltán népszerű PieOnEar zenekar, erre mondja, hogy mi 19:00-tól voltunk. Mondom, az nem lehet, mert 19:00-kor a Lágymányosi hídon voltunk, miután lemondtátok, majd újrafoglaltátok a zenekart. Na jóvan, jóvan, ad passzokat. Ideadja, elmagyarázza, hogy kell bemenni. Olyan jól elmagyarázta, hogy simán eltévedtünk. Harmadik nekifutásra odaértünk a színpadhoz, és jön a meglepődés.
Korrekt színpad, nagyon jó hang, korrekt fény és bivalyfasza backline. Kiderült: Balog Tamás barátunkék fejtik ott meg a képletet, mondom most már nem lesz baj.
Nem is lett, színpadra fel (21:00 van) gyors line-check, mire látom, hogy Sztrik Ferenc barátunk fog keverni. Jejejeje. legnagyobb, ez is fasza, már csak jöjjenek emberek. És mit tesz isten, a soundcheck alatt jönnek is oda szépen. Már csak egy gond van, hol a vérben van Krisz? P.-vel éppen megbeszéljük, hogy hogyan osztjuk fel Krisz énekrészeit, mire látom, hogy Krisz cigarettázva siet a színpad felé, ahol már élesben szól a Minden Hajnal eleje.
És elkezdtüka bulit 21:20-kor, mint a legpontosabbak, a kiírás szerinti The Idoru helyén, mert ők lemondták a koncertet. Magyarul Balázs megcsinálta a lehetetlent, legnagyobb respekt. Nem is akarom tudni, mennyivel jött….
Közbevetés: most járunk hazafelé (Kriszt még közben el kell vinni Szombathelyre vissza) épp a kis-Balatonnál: Olyan tájak vannak itt így hajnalban, hogy a Hideghegy rendezője sírva adná vissza az Oscar díját.
A koncerten piszkosjó közönség, nagy lelkesedés, éneklés, villázás, iszonyú jó hangulat.
Tartottuk az időt, mert utánunk az osztrák the Sorrow játszott és ők nagyon pontosak akrtak lenni, ami nagyon helyes. A színpad veszettül jól szólt, kívül, belül, hála a technkusoknak és a technikának (Kösz Feri, kösz Bucó, kösz Raszta hajú monitorkeverős, neki nem tudjuk a nevét, de zsírprofi volt, aki látja adja át neki).
 Alapvetően ezzel a fesztivállal minden tökre rendben volt, csak kevesen voltak, aminek egyik oka lehetett az időjárás, de valami más is biztosan.
Viszont egy dolog kétségtelen tény, ha nincsen atomjó lebonyolító személyzet (PA, backline, stagehandek, stb) és nincsen Bódy Zotya, akinek van respektje a zenekarok előtt (remélem sokat nem csorbult e miatt a bénázásos pánikolás miatt, amiben nem ő volt a ludas), akkor ez a fesztivál az első nap után bedől, mint szél.
Nekik köszönhetjük, hogy ami volt, az jó volt, annak a párszáz fős közönségnek a két színpadnál, mert ők kitartottak mellettünk – és ez nagyon jól esett. Köszönjük nektek!
Sajnos tudom azonban, hogy most mi következik. A Balaton MusicWave sárbatiprása, szétfikázása, pedig szerintem az a stáb, aki a végsőkig kitartott a szórakozni vágyók oldalán, azok megérdemlik a tiszteletet. Hogy ki baszta el? Ez majd kiderül, egymás között, zárt ajtók mögött, de remélem jövőre is lesz fesztivál, azokkal az emberekkel, akik most megmentették a bulit Nektek, akik ott voltatok a koncerteken a sár ellenére is.
Ja és igen, a gázsit is megkaptuk.
Köszi mindenkinek, aki segített, hogy minden nehézség ellenére létrejöhetett ez a nem mindennapi tegnap este. (Az egész Latyi-family (Balu, Máté), öcsém Balázs, a közép-dunántul Alonsoja, és a supporting role: Vanda, Zsuzsa, Jenki Biccs, Edina, Timi, Máté csaja, és aki még bejátszott, de nem jut az eszembe)
A PieOnEar nevében
szvobi a turnébuszból
(reggel 7.03 Füzesabony, dátum: két fél kevert - balázs kedvéért )
 

Címkék: balaton live music wave pieonear

NYÁR - KONCERTEK - KEDVCSINÁLÁS

2009.06.08. 13:53 | POE | 1 komment

Jejeje.

Itt a nyár, jönnek a koncertek, amiket most fel is sorolok, némi kommenttel: amit tudunk a bulikról, körülményekről, satöbbiről.

 

június 13.   20:00 - Sajószentpéter - UNPLUGGED


Nos ez az unplugged, igazi vendéglátós unplugged lesz, ahol az egyetlen cél a vendégek szórakoztatása.

Több ismert nóta=nagyobb buli.

Sörözős fesztivál Sajószentpéteren: ÁDÁM söröző, jó hely, jófejcsinosfőnökcsaj... és mi ne lennénk ott?!

Dehogynem.
És remélem Ti is, mert ingyenes a buli, csak inni kell, mint Mi.

 

 június 20.  - Miskolc - 19:30 Városháztér - A Zene Ünnepe

"Nincs is jobb dolog annál, mint ünnepelni, különösen a zenét, mint olyan határtalan, behatárolhatatlan, birtokolhatatlan, álmokat adó, színes izét, minden hullámformájában megjelenésében, öltözetben és divatban pláne szabadtéren és ingyen… " Na: ilyen és ehhez hasonló lilaködöket írnak a http://www.zeneunnepe.hu/-n.
Mi meg csak odamegyünk és szögelünk 1 órát.

 

június 21.  - PECSA - Thanks Jimi

Jimi Hendrix egy nagyon fura zenész volt. Részint balkezes volt, részint három mellső végtagja volt neki: egy jobb kéz, egy bal kéz és egy Fender Stratocaster. Újraértelmezett mindent, amit addig rocknak, bluesnak, hard rocknak, jazznek hittek a népek. Azóta táplálkozunk belőle, ha szeretjük, ha nem. Játsszuk a dalait, jól és bénán is, és egy kicsit mindannyionkat átjár a mojo, de mindhiába, mert "Akár megvan benned a varázs, akár nincs, nem tudod elérni az ő szintjét. Senki sem veheti át a helyét”, mondta róla Freddie Mercury. És igaza volt.

Érdekes megkeresés eredményeképp játszunk Budapesten. Sajnos nem a teljes POE legénység, csak szvobi (én) és még néhány barát a Msikolc Metal AllStars nevű bendben. Három dal, három műfaj és tisztelgés a nagy művész előtt a Pecsában a ThanksJimi fesztiválon. Ja és hogy mi ez? www.thanksjimi.hu

 

július 10.  - 19:00 - Zánka  - Balaton Music Wave

A Balaton Music Wave a BalaTone fesztivál romjain született balatonparti buli, ahol pénteken este lépünk színpadra a Balaton partján.  Nagyon jónak ígérkezik a rendezvény, jelen a teljes magyar NB1, meg remélem Ti is. 

Kurvajó a helyszín a nagyon erő s a felhozatal, úgyhogy megéri elmenni oda nagyon. Mi privátba is szívesen mennék, de nagy szerencse, hogy nem kell :P

 

  

 

július 11.  - 19:00 - Dabas - Kárpát-Feszt / el-e marad-?!

Na ez a legkínosabb. Vagy lesz vagy nem. Vagy ott vagy nem. Vagy játszunk, vagy nem. aki ennél többet akar tudni: www.karpatfeszt.hu.
Vagy nem.

 

július 16.  - 15.30 Hegyalja fesztivál - PEPSI színpad

Mint az elmúlt három évben, az idén is játszunk a Hegyalja Fesztiválon, amiért leginkább a BANDLAND-es szavazókat, rajongókat, barátokat és Hegyi Csillát illeti a köszönet.

Mivelhogy aznap játszunk mikor a Machine Head, meg sokmindenki (nevezzük metál napnak így) ezért gyertek, mert lesz mit nézni rajtunk kívül is.  A Hegyalján amúgy a Pepsi Színpadon játszunk, ami részint a második legnagyobb színpad, részint (tavaly legalábbis így volt) szemben van a Rézangyal pálinkaházzal. Ami önmagában is jó hír.

 

augusztus 8.  - GYÁR fesztivál

Saját gyermek kicsit, szerelem meg nagyon.
Idén is lesz GYÁR Fesztivál, a Vasgyárban, eléggé erős headlinerekkel, de mi nem vagyunk azok. Augusztus 6-7-8 a dátum, amit be kell írni a naptárba, szépen vastaggal szedve. A jegy megint olcsó lesz, a sör pedig (reméljük az idén legalább) elég.
És ez már a harmadik Nászmenet.

 

augusztus 20.  - 16:45 - AZ-FESZT - Nyírbátor

Az AZ-FESZT az egyik kedvenc fesztivál, ott is fogunk játszani az idén szerencsére. 'Gusztus huszadikán, 'Kotmányunk ünnepén.

 

augusztus 22.  - Kasza-Feszt - Kazincbarcika

A KASZA Fesztivál tulajdonképpen otthonnak számít. Ez lesz a negyedik év, hogy fellépünk ott/itt (mert pont 'Barcikán írom ezt), kitűnő koncertfelvétel is készült már rólunk a KASZA feszt-en, amit mingyár be is csatolok ide, nyár kedvcsinálás végett.
Az idén szombat este lépünk színpadra, vagy a Depi előtt vagy után. Bővebben majd itt www.kaszafesztival.hu

 

KEDVCSINÁLÁS VÉGETT PEDIG

 

 

 

Címkék: live fesztivál nyár 2009 hegyalja kasza azfeszt

METALLICA - szvobi szubjektív

2009.05.15. 11:08 | POE | 2 komment


Egy szolgálati közleménnyel kezdeném:

aki temeti a Metallicát, az 1 hülye.

Köszönöm!

 
Két élő rocklegendával volt szerencsém megközelíteni a bécsi Stadthallét, ahol vitéz kamaszokorom kedvenc zenekara (és most is, csak most már nem annyira vagyok vitéz) játszott tegnap este.
Némi parkolóhely keresgélés után jutottunk be a csarnokba, ahol már bőven a teltház felé közeledett a hangulat. Sajnos a The Sword nevű mocsár-metál hordáról lemaradtunk, amit kicsit sajnálok, mert noha nem szeretem ezt a műfajt, a myspace-n ígéretesnek tűntek.
Pár perc elteteltével és egy-két Ottakringer után Rob Flynn és színitársulata, a Machine Head kezdett el olyan elementáris erővel reszelni, hogy megijedtünk. A csarnok úgy szólt, mint egy halom fos, de legalább hangos volt, azaz bedugott füllel egészen élvezhető. Kb negyven perc jutott nekik tegnap este, de azt igazán becsületesen hegesztették végig, nagyon-nagyon erős produkció volt, a végén a kötelező Davidian-nel.


\m/


Némi szünet után megszólalt a már eléggé várt Ecstasy of Gold


Kötelező elem, mindenki énekelte is rendesen, németül, hamisan. (Azt vágjátok, hogy még ooooooo-zni is lehet német akcentussal?)


Aztán elszabadult a pokol.


Egy nézőtéren átvezető korridodron keresztül érkeztek az urak a négyzet alakú színpadra,
 

miközben már ment cédéről a That Was Just Your Life-nak az intrója. Ez a jó szokás amúgy végig megmaradt a bulin, hogy nem baszakodtak az introkkkal, bejátszották cédéről, akkor biztosan jól szól.


Hát igen, jól kellett volna szólnia, de pont az ilyen bejátszóknál derült ki, hogy nem a zenekar van rosszul keverve, hanem a Stadthalle szól gányul. A magas frekvenciákat ide-oda dobálta a vasbeton szörnyedelem, azaz maradt a jól bevált zenésszokás (a legjobb kontroll) a jó öreg füldugó. Ott lehetett meghallani az arányokat, na meg az Ulrich-féle kovászokat.


A That Was Just Your Life után ment tovább a Death Magnetic lemez a The End Of The Line-nal, majd hirtelen Moszkvában találtuk magunkat, a Tushino katonai repülőtéren, fejünk felett köröző helikopter, ütlegelő gumibot és szovjet katonai zubbony - megszólalt a Harvester of Sorrow. Ekkor azt hittem, hogy ekkor nyomjuk legkeményebben.
De nem.


Meglepetés dal következett, Of Wolf and Man, majd rövid hatásszünet után a One. Érdekes, hogy mennyire egységes tud lenni a Metallica kezei alatt egy szinte sosem játszott és egy állandóan-mindig-folyton játszott dal. Tökéletes harmóniában élnek, valahogyan.


És nem csak a dalok élnek harmóniában egymással. Kurvajó látni azt az iszonyú profizmuson is átütő őszinteséget, ahogy bőven negyven felett ezt a műsort ők itt csinálják. Mosolyogva, de keményen, átéléssel, odafigyeléssel és annak a biztos tudatában, hogy azok, aki eljöttek meghallgatni őket, a legjobbat érdemlik tőlük.


A legjobbat tegnap este az jelentette, hogy becsületesen játszottak az új lemezről; a fekete albumról négyet, a Kill 'em All-ról hármat (na ez volt a legkeményebb!), a Masterről egyet, a Ride-ról egyet, a Justice-ról kettőt, és feldolgozást csak egyet, mondjuk azt telibetalálva: Bobby Seger - Turn The Page. Szabival dumáztuk is, hogy szegény Bobby valószínűleg reggelente megnézni a Metallica aznapi setlistjét a neten, hogy játsszák-e, a nótáját, mert akkor mehet a postára felvenni a jogdíját... :) Jó, ez mondjuk parsztság, mert biztos igen jó muzsikus a Bobby fiú és kedves is ő az amerikai léleknek, csak hát az amerikai lélek, ugye.


Semmin nincs mit csodálkozni.


Ekkora életműből egy bármilyen setlistet össze lehet rakni és még mindig rövid lesz a Bécs-Budapest, Budapest-Miskolc táv arra, hogy ne tudjunk végtelen számú, egyéb összetételű setlistet kreálni, amit még játszhattak volna és hogy bőőő, nem volt Battery, azért egy Fade to Black jól esett volna, vagy azért csipegettem volna egyet a Creeping Death-re, vagy hogy Frantic-tic-tic-tic-tic-tic-tac.


Végeláthatatlan a sor, fiam.


Maradt hát az amit adtak, fogyasztottuk tisztességgel, csak egy dagadt osztrák nő mindig bökdösött hátulról, mikor feláltam a koncerten, hogy ő nem lát. Mondtam is neki, hogy van lába, álljon fel és különben sem színházban van, továbbá hogy bassza meg. Nem állt fel továbbra sem. Szerintem ez mondjuk azért lehetett, mert én magyarul beszéltem hozzá.
Viszont az érdekesebb esemény volt, hogy Kirk Hammett megnyerte a legokádékabb gitár versenyt a koncerten, amin persze simán egyedül indult.


Ezzel a darabbal nevezett a fiú a versenybe:


 
Hogy ennek mi értelme volt, nem bírtuk megfejteni. Eddig az a tipp tartja magát legjobban, hogy van az a mondás, miszerint: ha egy EMG pick-up-öt beleteszel egy vágódeszkába és felhúrozod, az jól fog fog szólni, és lehet hogy ezt akarta tegnap este bizonyítani.
 

 Kirk, bazmeg, sikerült!

 

Lapzárta után írta Beavis cimbora, hogy lehet hogy ezen nyomult.

Mindegy ez is ugyanaz a gyártó és ez is ocsmány. De azért kösz Beavis!
 

A Nagy Slágerparádé után (Master Of Puppets, Fight Fire With Fire, Nothing Else Matters, Enter Sandman), következett a zu-ga-be, valamint a Nagy Kovászparádé: a lábdoboknál Mr. Lars Ulrich. Hogy öregszik a csávó, vagy mi van, nem tudom, de a végén néha olyan homályokat csinált, mint 80-ban utoljára a nagyanyja garázsában.


Beszéltük is Zolival, meg Szabival hazafelé a buszban, hogy már látjuk a fórumos fikákat, hogy Lars egy szar dobos, például, hogy fogja az ütőt, meg nincs is kézrendje, meg bezzeg xy (szabadon behelyettesíthető bárkivel a tiszavirág életű black/death/metalcore színtér huszonéves megfejtői közül) hogy tolja itt meg itt.


Hát igen, lehet hogy úgy játssza némely dobos a hatvannegyedeket, mint egy légkalapács, csak hát közülük többségében lófaszra se fog emlékezni már 5 év múlva senki sem, továbbá a saját zenéjük is felejthető.


Szemben ezzel álljon itt az Enter Sandman, amelynek riffjét (sic!) Lars és Kirk közösen írta, vagy a One dob groovejai az elejétől a végéig, vagy a Sad But True kíméletlen döngölése.

Lars olyan iskolát alkotott a rock/metal világban, amin dobosok generációi nőttek fel. És az, hogy most lassan ötvenesként kicsit spórol az erővel, hát hadd spóroljon, annál tovább marad a színpadon.
 

Mert jó hogy van Metallica a színpadon.
 

Még dumáltunk a kocsiban Miskolc előtt erről az egész élményről Szabival és arra jutottunk, hogy aki rockzenét hallgat, már akart az életében legalább egyszer egy kicsit Metallica lenni.
 

És tegnap este egy kicsit mindannyian Metallica voltunk.


Szvobi
 
 
Setlist:

That Was Just Your Life
The End Of The Line
Harvester Of Sorrow
Of Wolf And Man
One
Broken, Beat And Scarred
Cyanide
Sad But True
Turn The Page
All Nightmare Long
The Day That Never Comes
Master Of Puppets
Fight Fire With Fire
Nothing Else Matters
Enter Sandman

Encore:

Jump In The Fire
Motorbreath
Seek and Destroy

Címkék: live bécs 2009 metallica szabi zoli tour pieonear stadthalle magnetic szvobi

MEN - Csütörtök - Party Sátor

2009.05.04. 05:44 | POE | Szólj hozzá!

Szevasztok, jee.

Minden évben eljön az a hétvége (szerencsére hosszú), mikor a Miskolci Egyetemi Napok vannak. Ez egy örömhír tulajdonképpen, ugyanis a PieOnEar zenekar már hosszú évek óta megbecsült fellépője ezen eseménynek és mint olyan ezen az éven sem hagyja cserben a barátait. A zenekar az idén

május 7-én, csütörtökön
20:00-tól a
Back in MEN eseményen vesz részt a

Celebrity Killing Machine és a Piknik Park társaságában.
A PieOnEar tánczenekar színpadra lépésére 21:00 körül számítsatok, napkelet felől.

A programban régi és új dalok, KoRn, Breaking Benjamin, Il Nino és meg néhány lepetés is lesz.

Mindenkit szeretettel és mélyre hangolt gitárokkal várunk május 7é-én a party sátor mélyén.

Jeje.

szvobi

flyerhívőknek itt van egy:


Photobucket

Unplugged képek

2009.03.18. 14:15 | POE | Szólj hozzá!

Némiképp rendhagyó módon közzéteszünk itt képeket a március 14-i unplugged koncertről, hogy aki lemaradt, az sajnálja, aki ott volt, annak meg vesse szét a mellét a büszkeség. Mámint képletesen. Értitek.

(fotók: Arnóth Dávid - nagyköszi értük)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

KÖSZÖNJÜK SZÉPEN!

TALÁLKOZUNK A M.E.N.-EN!

Címkék: képek; unplugged; pieonear; live; miskolc;

UNPLUGGED

2009.03.06. 17:39 | POE | 7 komment

 

 

Érdekes megkeresést kaptunk.

Azt hozta a helyzet, hogy játsszunk a Grizzly nevű MusicPub-ban, Miskolcon, ahová civilben néhányan járunk is, Krisz monyguk például sokat. Leültünk gondolkodni, hogy vajon érdemes-e egy kocsmában/sörözőben leállni durván szögelni és úgy döntöttünk, hogy mi kurvára kinevetnénk egy zenekart, aki nagy őszinteséggel tolja a metált egy hangulatos bárban ezért úgy döntöttünk, hogy kihúzzuk a gitárokat az erősítőből, visszarakjuk a tokba, a másik tokból meg elővesszük a jóöreg dobozgitárokat és nagy hőseinkhez hasonlóan (A.I.C, Korn, TheCure stb) unpluggedolunk egyet.

A gitárokkal együtt, persze, elővettünk egy csomó jó régi dalt, meg újakat is, meg elfeledett kedvenceket, kamaszkori bálványokat, régi szerelmeket és napjaink titánjait.

Hát hogyne, hisz a zenekarban ahányan vagyunk, mindenki annyiféle zenét hallgatunk, ennek okán pl. nincs valami egyszerű helyzet a turnébuszban...

A próbákon sem volt könnyű a helyzet. Végül kidolgoztunk egy dalkiválasztási módszert és összeállt a program, amit nem sorolok fel teljes részletességgel, de lesznek:

 PieOnEar dalok új köntösben és persze a nagy kedvencek dalai, mint pl.:

  • Black-Out
  • TheCure
  • Eagles
  • Sting
  • Robbie Williams
  • Kowalsky Meg a Vega
  • Incubus
  • George Michael
  • Stone Sour
  • Billy Idol
  • Everlast
  • Alice In Chains
  • Disturbed
  • Metallica
  • 30 Seconds to Mars

 

Szóval érdekes lesz mindenképpen. Gyertek el sokan. Mi már eléggé izgulunk...

 Szóval:

Március 14-én

a Grizzly Pub-ban

21:00-tól!

A belépés

INGYENES

 

Breaking!!! az indexen a PieOnEar!!!

2009.01.03. 23:13 | POE | Szólj hozzá!

Jejeje!

Könnybe lábadt szemmel néztük az INDEX nevű méltán népszerű magyar közéleti hír-, és véleméynportált, (szvobi kedvence amúgy) ahol a főoldalra emelve, a hivatalos rockzenei blog ír az új klipünkről, és osztja meg azt a népekkel, akik - remélhetően sokan - meg is nézik majd.

A mellünket dagasztó poszt itten látható:

http://langologitarok.blog.hu/2009/01/03/klipmegosztas_namesea_lily_allen_radiocriminals_pieonear_suidakra

 

A klip pedig továbbra is itt:

 

 

Köszönjük INDEX anyánknak és a Lángoló Gitárok szerkesztőinek!

 

   \m/    -     \m/     -     \m/     -     \m/     -     \m/     -     \m/

  krisz    -      P.      -     robi     -    nándi   -     latyi    -    szvobi

 

u.i.:

és tessék olvasni a http://langologitarok.blog.hu/ -t szépen, minden este, ahogyan azt mi is tesszük.

MINDEN HAJNAL VIDEO PREMIER

2008.12.29. 21:04 | POE | Szólj hozzá!

Ez a nap is eljött.

Bemutatjuk a PieOnEar zenekar új (nyáron készült) videóját amely a Minden Hajnal című dalra forgott.

A klip forgatásának története meglehetősen kalandos. Sokszori nekifutás, hat és néhány éjjel forgatás, követhetetlen logisztika és sok-sok idegbaj, néha oktalanul is. Néha meg nagyon is okkal, de hát vagy jót vagy semmit se. Ezekről tehát semmit nem mondok inkább. :)

Sikerült, jó lett és most látható itt a neten és januárban már a TV-ben is.

Hát íme:

 

Szereplők: Dénes Renáta, Bakács Tibor settenkedő, Sipos Melinda és a PieOnEar

A stáb:

Forgatókönyv, rendezés: PieOnEar

Operatőr: Bujdosó Balázs

Vágó: Misik Attila

Világosító: Tóth László

nekik örök hálával tartozunk

 

Nagyon köszönet:

Köszönettel tartozunk DAM 2004 Rt.-nek, a Miskolci Egyetemnek, a Factory SportArénának, a RockWell Klubnak, és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának

Külön köszönet: Zai Dalma - stábfotó, engedélyek

Bodó Józsi, Misik Attila, Tóth Tibor - werkfilm, second unit

Bereczki Vivien és barátai - Volvo, Peugeot 206

Okváth Péter - Audi A/4

Hímer Bertalan (Paya-mester) - Peugeot 406

Horváth Áker - Nissan Navara

Bacsó László - Skoda 120

és a rengeteg statiszta: Kisbót zenekar, Raze to the Ground zenekar, öcsém Balázs és a haverjai (Áker, Balázs, Pinyó) meg akiket még simán kifelejtettünk, de nagyon nagy köszönet nekik is jee.

Nézzétek, kommenteljétek, terjesszétek!

PieOnEar

Címkék: premier hajnal minden tibor pieonear bakács klip. settenkedő

DECEMBER 13. PieOnEar - PiknikPark - SkinWorkshop Tattoo Birthday (SZ-30 Party)

2008.12.11. 16:18 | POE | 2 komment

JEJEJEJEEEE!

A Skin Workshop tetkószalon 5. szülinapi buliján játszunk PiknikPark (No.1 Linkin Park Tribute in Europe) társaságában az E/2-es klubban szombaton!

Jó lesz mindenképpen, mert sok jó arccal lehet majd ott találkozni, tehát aki tud, az jöjjön a dec 13-i bulira, ami amúgy 500 Ft ellenében látogatható, viszont ha van rajtad/benned egy SkinWorkshop-os tetkó/piercing, akkor meg ingyenes.
 
Ja és nem utolsósorban ez az én (szvobi) 30. szülinapom is. Kereken és a napján. Vagyis komoly lesz, az tuti.

 

Lemez - klip - koncertek

2008.12.02. 14:28 | POE | Szólj hozzá!

 

Szevasztok, jee!

 
 
Némi beszámolós ez a mai blog bejegyzés. Beszámolás a lemez-hogyan-állásról, a soron következő koncertekről, miazmásról.
 
 
 
Körbezárt – a lemez:
 
A Körbezárt című bemutatkozó lemezünk (amely már lassan annyira régen készül, mint a G’N’R Chinese Democracy, höhö) egészen jó állapotban hever a keverőpulton egy ideje. A lassúságunk egyik oka, hogy eléggé gazdagon hangszereltek a dalok, ennek okán sokat kísérleteztünk azzal, hogy a szándékainknak megfelelően vastag hangzást csiszoljunk ki, de úgy, hogy a zene mégis áttekinthető maradjon az ének- és egyéb effektek ellenére. Nem egy könnyű feladat, de hát csakis magunkra vethetünk, mentünk volna inkább mulatóst játszani és régen megjelent volna a harmadik kazettánk is akár…
De nem mentünk, tehát szívunk vele kicsit még inkább. Ráadásul más cuccon is keverünk, mint, amin elkezdtük, mert egy kis ProTools-on kezdtünk és egy nagyon fejezzük be, megjegyzem szebben is szól.
Ja és még egy: Támás (Károly Tomi, HangArt) nem akar rosszat kiadni a kezéből, úgyhogy van melója vele bőven, de reméljük: a minőség kárpótol.
 
Ha megvan a keverés, irány London és masterelünk és amint az is megvan akkor elvben még a folyó hónapban megjelenik a lemez és lesz belőle a fa alatt. Ha még jobban haladunk, akkor december közepén tán.
 
 
 
Minden Hajnal - a klip:
 
A Minden Hajnal című dalra forgatott klip (mint azt bizonyára már többen tudjátok) nyáron elkészült, jól meg is vágódott, következésképpen annak bemutatóját is megejtjük hamarost, több TV-ben is, de Ti láthatjátok leghamarabb, itt a blogon, a honlapon, vagy épp a youtube-on. Szerintünk ez így fair :)
 
 
 
 Koncertek:
 
Na és hát igen, a sűrű időszakot úgy lehet még sűrűbbé tenni, ha vannak koncertek is.
 
 
December 4 – Budapest, Rocktogon
 
Budapesten játszunk a Rocktogon nevű szórakozóhelyen a MISKOLC ROCKS BUDAPEST fedőnevű akció keretén belül a Raze To The Ground és a (Misfits-Tribute) Angel Evil társaságában.
Minden bizonnyal jó buli lesz, gyertek oda jól.
 
20:00 Raze To The Ground
21:00 PieOnEar
22:00 Angel Evil (MisFiTs Tribute).
 
A belépő meg 600 Ft.
 
 
 
 
 
 
 December 13 – Miskolc, E/2-es klub
 
A Skin Workshop tetkószalon 5. szülinapi buliján veszünk részt a PiknikPark (No.1 Linkin Park Tribute in Europe) társaságában az E/2-es klubban, ahol már (ha minden jól alakul) kezünkben lesz a frissen kisütött Pite! Muhaha. Vagy nem.
Jó lesz mindenképpen, mert sok jó arccal lehet majd ott találkozni, és mivel játszunk, Mi is ott leszünk, persze.
OFF: Úgy volt korábban egyébként, hogy az Acoustic Enemy is ott lesz, de ők meg kirúgták az énekest (őszintén nem értem, ennek mi értelme volt, hiszen mindenki Bygyó-bácsival azonosította a band-et -  RESPECT Bygyó), így ők nem tudnak ott ezenmód fellépni, amit én sajnálok személy szerint. Bár Bygyesz nélkül tán már nem is lenne az igazi. Sőt, sajnos biztosan nem lenne az.
DeViszont van már új zenekara szerencsére :)
ON: Összességében, aki tud, az jöjjön a dec 13-i bulira, ami amúgy 500 Ft ellenében látogatható, viszont ha van rajtad/benned egy SkinWorkshop-os tetkó/piercing, akkor meg ingyenes.
Ja és nem utolsósorban ez az én (szvobi) 30. szülinapom is. Kereken és a napján. Vagyis komoly lesz, az tuti.
 
 
December 20. - Szerencs
 
Az év utolsó PieOnEar bulija Szerencs városában lesz, ahol a még kevéssé ismert, ám annál jobb zenészekből álló Triviall zenekar társaságában játszunk majd. A dobosukkal (Takival) 1997-ben játszottam együtt egy szép reményű zenekarban, ami a Surrounded névre hallgatott. Nem volt, rossz, de ez a buli jobb lesz, úgyhogy tessék jönni, jelképes belépő, olcsó büfé és egy kis rock’n’roll még karácsony előtt.
 
Kell ez nektek.
 
Egyszóval, gyertek, ahol játszunk, várjátok a lemezt, meg a klipet, oszt úgy.
 
Metálbéke!
 
 
Szvobi

Queen - szvobi szubjektív

2008.10.30. 10:34 | POE | 4 komment

 

Kicsit frusztrált, mikor beléptünk az Arénába és még félház sem volt, mi több: csak szállingózott a nép háromnegyed nyolckor, és a keverő magasságát épphogy csak elérték az erősen laza sorok.
Ennek okán viszonylag jó helyet sikerült foglalni, amely egyrészről jó kilátást és hangzást engedett, másrészt pedig szpottoltuk Csepregi Évát és Fellegi Ádámot, népes (neoton) famíliáik élén. Höhö.
(Korábban amúgy a büfénél még Závodi Janó bácsit is szpottoltuk, de ebben nem volt semmi meglepő se.)
 
A koncert egy közepesen erős vizuál-cuccal kezdődött, majd feljött a színpadra a hat tagú zenekar (Brian May, Rogert Taylor, Paul Rodgers meg három egészen kitűnő session-zenész) és belecsapott a Hammer To Fall-ba.
A hangzás erős volt, a dal jól szólt, de mégis valami hiányzott. Pár perc elteltével meg is tudtam fogalmazni: rozsdásak voltak az urak, mintha most keltek volna csak ki a jó meleg buszból.
A Tie Your Mother Down-nál már az is kiderült számomra, hogy erős spórolásban is vannak a sztárok, ugyanis a bitangerős, magas és nehéz vokálokat a három sessionmuzsikus tolta. Nem gond, mondom, biztos tartalékolnak a buli hátralevő részére és nem kell az első tíz percben kilőni minden töltényt, mikor már hatvan fele amúgy sem terem sok belőle.
 
Igazam lett, de ezt majd később.
 
A következő említésre méltó dolog az volt, mikor Dr. Brian May a kifutó elejére battyogott egy akugitárral és a Seagull-ból átkötötte a Tavaszi szél c. Queen klasszikust, amit ez esetben Freddie híján a közönség adott elő párás szemmel. Ilyenkor derül ki, hogy attól, hogy valami atom gejl és giccs, még lehet szép.
 
Lassan közben a kifutóra sorakozott az egész csapat a '39 kedvvért, majd Roger Taylort otthagyták az elektromos nagybőgővel felszerelkezett basszusgitárossal és olyan szólót adtak elő, hogy a fal pedig a másikat.
Nagybőgőn dobverővel, Under Pressure + Another One Bites the Dust.
Páncél.
 
Mindenezeket követően egy kizárólag egy darab lábdobon megkezdett dobszóló közben (sic!) Roger Taylor előtt összepakoltak egy komplett szerkót (kizárólag URH-s mikikkel) amin előbb egy szólót adott elő (Taylor "belőtte a cuccot", Balázs kedvvért) hogy aztán majd nagy belemelegedésében elénekelje a szerkó mögül  (az amúgy általa írt) A Kind Of Magic-et. Annyira tolta, hogy olyan lette a feje, mint Aczél Endrének, mikor Áder Jánost faggatta a Napkeltében.
Nagyjából a koncert ezen pontján szűnt meg a spórolás az energiákkal. Lehet hogy otthon a ködös albionban mondta nekik a háziorvos, hogy "fiúk az erőtök harminchét percre elegendő, tessék ezt jól beosztani".
A kifutós blokk levezetéseképp nyomtak egy Say It's Not True-t, ami engem menthetetlenül emlékeztet továbbra is John Lennon Say It Is Christmas-ére, de mindegy is. Erős blokk volt.
 
Ismét egy nem annyira érdekes (v.ö.: unalmas) rész következett (Bad Company, We Believe), hogy elérkezzünk a koncert (számomra legalábbis) legszebb pontjához, a végeláthatatlan gitárszólóba ültetett Bijou és Last Horizon tételekhez. Ilyen iszonyú erős gitársoundot én még csak Satriani-tól hallottam. Olyan gyönyörű volt, hogy ismét megbántam, hogy sose tanultam meg becsületesen gitározni.
 
A hosszú tapsot követően a zenekar a Slágerrádióra hangolt, mert következett a Crazy Little Thing Called Love, a The Show Must Go On és a Bohemian Rhapsody, amit Freddie kezdett videóról és a zenekar élőben kísért. Igazi hatásvadász jelenet volt, és a hatás sem maradt el, lett ottan sok torokban gombóc.
 
A rövid búcsút követően a ráadásban volt egy új nóta, illetve a Free-klasszikus All Right Now és a We Are The Champions a stílusos és jól kiszámítható befejezés érdekében.
 
Good job, mates, well done. De tényleg.
 
Azóta röpködik persze a fika a neten (persze megint honnan: stop+index, a kibaszottulmindenhezértők), hogy ez mennyire uuunalmas volt és hogy Freddie mennyire hiányzik és hogy ez már nem is Queen.
Hát akkor sorjában: baromira nem volt unalmas koncert, sőt a két (említett) részt leszámítva kifejezetten lendületes és profi show volt három a karrierje csúcsán túl lévő rock-legendától és session-havaraiktől.
Igen, Freddie hiányzik, de Freddie meghalt, ennek okán nem énekelhet a Queenben, amit én is sajnálok, de aki Freddie-t akar, az hallgasson CD-n és kazettán, nézzen VHS-t és DVD-t. Ez egy élő buli volt, ahol az égészen kiváló karban lévő Paul Rodgers énekelt.
És igen: ez a Queen és Paul Rodgers, ahogy magukat hívják, ugyanis, ha Roger Taylor és Brian May egy bármilyen zenekarról azt állítja, hogy az a Queen, mert ők játszanak benne és Queen dalokat játszanak (amik egy jelentős részét, amúgy ők maguk írták), akkor el kell fogadni és úgy kell hívni őket, hogy Queen. Mert jogukban áll.
 
És jól is teszik.
 
 
 
Setlist: (brianmay.com)
 
 
Intro (Cosmos Rocks)
Hammer To Fall
Tie Your Mother Down
Fat Bottomed Girls
Another One Bites The Dust
I Want It All
I Want To Break Free
C-lebrity
Surfs Up...Schools Out
Seagull
Tavszi Szel
Love Of My Life
'39
Bass Solo incl Under Pressure/Another One Bites The Dust
Drum Solo
I'm In Love With My Car
A Kind Of Magic
Say It's Not True
Bad Company
We Believe
Guitar Solo
Bijou
Last Horizon
Radio Ga Ga
Crazy Little Thing Called Love
The Show Must Go On
Bohemian Rhapsody
Encores:
Cosmos Rockin'
All Right Now
We Will Rock You
We Are The Champions
God Save The Queen
 
Notes: 139 Minutes
Tavszi Szel, done by Brian just before Love Of My Life. New visuals for Bohemian Rhapsody, but no visuals for Cosmos Rockin'.

Címkék: live szubjektív beszámoló roger queen taylor may brian

Szeged - Garabonciás

2008.10.21. 11:53 | POE | Szólj hozzá!

Ó igen.

Ez is megtörtént, játszottunk Szegeden. Végre.

Sok órás buszúttal kezdődött persze a buli, ugyanis Miskolc és Szeged nem annyira van közel, ráadásul mi a végeláthatatlan alföldi úthálózatot válsztottuk az M3-M0-M5 helyett.

Hosszú volt.

Krisz mindezenközben komoly infomatikai bravúrt hajott végre, jelesül végigpókerezte (3-4 asztalon szimultán) és msn-ezte a csajával az utat. Közben néha egy kutya is bejátszott.

Aztán Szolnokon a Plázában bevásároltunk Tramini és Chardonnay borokból, valamint kajából és folytattuk az utat Szegedre, de még megálltunk Hódmezővásárhelyen, hogy a Raze-ből ismert Bandit és b. nejét felvegyük; őket is vittük ugyanis magunkal. A barátság ugyanis nem lófasz. :)

A megérkezés nem kicsit volt sokkoló, viszont annákl inkább töltött el megnyugvással később. Megálltunk a klub előtt, aminek az ajtaján rajtaütésszerűen kizuhant három becsületes metálpolgár, láthatóan nem szomjasan. Ketten segítettek harmadik, bajbajutott testvérüknek egy vodkás gyomormosásban (ahogy onnan látszott), mondtam is: gyooo. Jó helyre jöttünk. És ekkor még csak 20:30 volt.

A Garabonciás amúgy összességében jó hely.

Photobucket

Tényleg. Korrekt árak, jó közönség, sok ember, nagyon jó fej szervezők. Picike ugyan a színpad és szinte semmi technika nincs rajta, de ha az ember erre készül, bármi megoldható.

Rövid italozást követően megkezdődött egy zenekar koncertje, akiknek ugyan nem jut eszembe a neve, de három gityós volt benne. Mivel Megadeth és Iron Maiden pólóban pompáztak, ezért P.-vel megállpítottuk, hogy valószínűleg játszani fognak Maident és Megadeth-et. Nos, bármily meglepő, ez így is történt.

Mi egy ideig hallgattuk (nem is volt rossz), aztán felköltöztünk az öltözőbe hangolni, meg készülődni. Mivel az előttünk lévő Iron Megadeth egy kicsit tovább csinálta a művészetet mint kellett volna, így mi majd egy órával későőb léptünk színpadra a megbeszéltnél, de no para volt.

És ekkor jött a második kellemes csalódás: nyoma sem volt a Miskolcon és sok más helyen megszokott és sajnos legendás színpad előtti U-nak, az emberek szépen jöttek előre szögelni.

Van Méggel és Talánnal kezdtünk, utána egy kis How Can I Live, majd Éled-Menedék, majd Faith No More-től a Gentle Art. És itt egy kicsit el is szabadult a pokol, mert jelentős bugizás indult be a színpad előtt, pedig nem gondoltuk, hogy ez a dal ennyire be fog jönni 2008-ban Szegeden. Eztán jött még egy kis Elkísér, Minden Hajnal-Körbezárt, de ekkor már sajnos szólt egy szervező fiúnak látszó srác, hogy be köllene fejezni.

Aszonya, elkezdi: már a következőnek kéne színpadon állni, ne tököljünk. Bőőő. Na jó. Utolsó dal: Gangsta's Paradise. Nagy siker, visszataps, de már nem jöhettünk. 

Nopersze aztán ki is bújt a szeg a zsákból, mivel a rendezőfiúnak látszó srác az utánunk következő zenekar egyenruhájában jelent meg. Mosmá értettem, miért kellett sietni. :)

De semmi baj van, ittunk még egyet kettőt, belehallgattunk az ő prdukciójukba, kellemes bluesokat játszottak, mindenféle különösebb nélkül. Mulatható muzsika.

De mi inkább már a buszban múlattuk az időt, nekilódultunk haza Miskolcra. Bár azt senki nem gondolta, hogy reggel nyolc lesz, mire haza is érünk.

Mindnensetre minden jól sikerült, köszönjük Szeged, köszönjük Garabonciás, megyünk legközelebb is.

Szevasztok, jee.

 

Nektek küldenénk ezt a dalt és mindenkinek, aki szereti:

Címkék: live szeged garabonciás pieonear

süti beállítások módosítása